BlogMIRŐL OLVASHATSZ?
A tapasztalataimról, a munkámról, az életről, a nőről, a férfiról, kapcsolatokról, az energiáról, ami éppen aktuális, ami bennem van és nem utolsósorban a LÉLEKRŐL, és az életről. |
Szól az autóban a zene. A pendrive-on sok zene van, és van, hogy ritkán hallok újra egy egy számot.
Ami viszont ma reggel szólt azt akár terápiás zenének is lehetne nevezni.
Karacs Ildikótól a következő:
Úgy nézek magamra mindig, ahogy csodára nézni illik, csodára, az ember fiára, kezeire, nyírott hajára. Úgy nézek szemedbe mindig, ahogy csodára nézni illik, csillagos ég tetejére, a világnak közepére.
Sajnos a gépen nem találtam meg a zenét, egy alternatív múlt időset viszont igen.
https://youtu.be/6N_uRegGmAo De sokkal jobbnak találom Ildi jelen idejű megfogalmazását. “Úgy nézek magamra mindig” Ha lesz rá módom akkor Ildi verzióját is megosztom veletek. Sajnos sokan nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak magukra szeretettel, pláne nem csodálattal nézni. Miért is olyan nehéz ez? Miért olyan nehéz szeretni, elfogadni önmagát az embernek? 
Sokkal könnyebb valaki másra, vagy másokra figyelni. Az anya figyel a gyermekére. A feleség a férjre. A fiú a kedvesére.
A barát a barátra. Az előadó a közönségére. Valahogy fakad ez belűlről, hogy ösztönösen figyelünk kifelé. Szolgálni, óvni, gondoskodni akarunk. Magunkat csak ösztönből védjük leginkább. De az még mindig nem azt jelenti, hogy szeretjük önmagunkat.
Az önszeretet az alap ahhoz, hogy tudd felvállalni önmagad, tudd megbecsülni és értékelni magad. Hogy tudj sikereket elérni, és elég magabiztos legyél az életben. Szivárványosan csodálatos napokat kívánok! Tímea Lélek- és Energiagyógyász
0 Comments
 Elvárások, elvárásaink tengerében vagyunk képesek fürdeni nap, mint nap. Ez bizony kényszerű dolgokat is képes szülni bennünk. Egyvalamiért hadakozunk, és küzdünk ezeknek a teljesítésében. Egyfajta elismerésért, vagy szeretet morzsáért. Megfelelni a szülőknek, a munkahelyen a főnöknek, a tanárnak, osztálytársaknak, kollégáknak, a társnak, és még ki tudja mennyien követelik ki ezt a környezetünkben tőlünk. Ez a program nagyon erőteljesen tud futni. Főleg ha már gyermek korban sok volt a követelmény. És a jó teljesítményért jutalom, a rosszért pedig bünti járt. Keményen bevésődhetnek ezek a dolgok. És aztán indul a hajsza, nap, mint nap. Megfelelési kényszer alakul ki. A megfelelni akarás, annak a hajszolása, hogy mindenben tökéletesnek kell lenni… mert csak akkor jár érte elismerés, vagy éppen szeretet, egy kis simogatás, vagy ajándék csoki. Valamit valamiért magyarán szólva. Olyasfajta kényszerű szolgálattá alakul át (az amit amúgy is tudnánk esetleg szívesen adni másnak, másoknak), hogy aztán már a stressz, a szorongás is erőteljesen úrrá lehet, gyermeken is és felnőttön is. A gyomor is görcsbe tud rándulni ha komoly a feladat. Vagy ha csak annak éli meg az egyén.  És tényleg mindig tökéletesnek kell lenni? Nem hiszem, hogy létezik tökéletes ember. Mindenki hibázhat, de attól még nem kell, hogy összedőljön a világ, és nem kell, hogy önmagát, vagy más által hibáztatva legyen. És mi van ha csak önmagamnak akarok megfelelni? Nos, egy bizonyos szintig rendben is van. Ha célod van, akkor egyértelmű, hogy dolgozol érte. És sikereket akarsz elérni. A végén viszont ott a jutalom egyértelműen. Tehát persze, akarj megfelelni magadnak. Akarj célokat elérni. És tégy is érte minden nap. De ha netán nem sikerül valami az úton. Akkor se bántsad önmagad! Nem ér annyit. Viszont nézd a pozitív oldalát, és lásd, hogy akkor nem az volt a megfelelő megoldás. Ötletelés és tovább haladás a cél felé. Az extrém görcsös kényszerűség nem vezet túl jó úton. Lehet lazán venni ezeket a dolgokat? Miért ne? Mi lenne ha nem akarnál senkinek sem megfelelni? Csak pusztán önmagadat adni, és annyit amennyi kényelmesen belefér. Persze, de egy munkahely az munkahely pl., és a suli is… ott illik teljesíteni. Nos az a kérdés, hogy ahol a teljesítményedet adod, azt mennyire szívesen és lelkesen tudod adni. Jól érzed e magad a bőrödben amikor csak úgy lazán adod. Elfogadva, hogy neked ott dolgod van. Elfogadva, hogy amit te nyújtasz, azért fizetséget kapsz valahol valakitől. Még ha néha elismerést nem is. Kérdezhetem, hogy kinek dolgozol? Kinek tanulsz? A főnöknek, a szüleidnek? Csak magadnak! Csodásan szép szivárványos napokat! Tímea Lélek- és Energiagyógyász  Szeretsz álmodozni? Történeteket, sztorikat gyártani? Ez mikor hasznos és mikor nem? Hasznos ha egy nemes célodért teszed és pozitív énképpel, valamint pozitív eseményeket tartalmaz a mozivásznad. És mikor káros? Nos abban az esetben ha éppen aggódsz valalki vagy valami miatt. És előre RÉMtörténeteket gondolsz. Kész sztorik alakulnak ki a fejedben arról, hogy XY mit és, hogyan és kivel és miért… stb. Vagy jaj, nehogy XY-nal valami történjen, valami baja legyen, ez és ez… stb. Aggódhatunk persze a gyermekeink, a kedves, a férj, a feleség, nagyszülő, szülő, jóbarát, a munka, a pénz, a dolgozat, a vizsga stb… miatt. Mert így tanultuk, mert így szoktuk meg, mert ezt láttuk másoktól is. És valahol természetesnek is gondoljuk, hogy aggódni kötelező vagy éppen jogos. Aggódunk és félünk, hogy az általunk gondolt dolgok nehogy bekövetkezzenek. Adjuk nekik a figyelmünket az energiánkat, a sok NEHOGY, VÉLETLEN SE, JAJ NE, és egyéb negatív gondolatainknak. És ha mégis bekövetkezik akkor akár pánik, tehetelenség érzés is eluralja az embert, mert ÜGYE ÉN MEGMONDTAM, vagy LÁTTAM, GONDOLTAM ELŐRE…stb. De már előtte egy folyamatos görcsben leledzik az ember és fél. És az esemény hatására mégjobban eluralkodhatnak rajta a rossz értések. Ahelyett, hogy a negatív energiák helyett a probléma ellenére a nyugodt, higgadt, kreatív probléma megoldó képességét használná (a józan paraszti eszét), és a legjobb megoldást keresné ha már megtörtént aminek nem kellett volna (legalábbis az elképzelése szerint).  Viszont ha nem következik be a negatív esemény, sőt!!!, pont az ellenkezője történik akkor meg jön a megkönnyebbülés, a megnyugvás. De akkor kérdezem, hogy miért is kellett előtte szenvedni? Megéri ez újra és újra? A legtöbb esetben ez azért történik meg, mert az embernek nincs bizalma, önbizalma és hite. De ha hittel és bizalommal áll az események elé, akkor az is sokkal könnyebb, hogy elérje a célját és mindez ne félelemben, görcsben, tehetetlenségben teljen el az időben, a várakozásban. Szabad választásunk van, hogy hogyan is döntünk az aggódásaink szempontjából. El tudjuk e engedni a félelmeinket amik fogva tartanak minket? Viszont ha ez sikerül, akkor máris megkönnyebbül az ember. Megengedi magának és másoknak is a pozitív végkimenetelt, a legjobb dolgot amit ki lehet hozni az eseményekből, az emberből. Ha a jóra, a pozitívra fokuszálsz és annak adsz energiát, akkor azt erősíted. Szivárványosan csodás napokat! Tímea Lélek- és Energiagyógyász  A lételemünk, hogy megtapasztaljuk és újra és újra át akarjuk élni a hozzá tartozó élményt, érzést, eufóriát, az adrenalint. Az örömöt, a vidámságot, a teljességet, a szeretet és a boldogság érzését. Kicsit hasonlíthatnám a drog-hoz is. De az nélkül átélve, megélve természetesen, mert úgy az igazi! :) Valahol belül folyton arra vágyunk, hogy jól érezzük magunkat. Igyekszünk jobb esetben ez irányba haladni és tenni magunkért. De aztán az élet, és mi magunk is írjuk a forgatókönyvet hozzá. Sokszor önmagunkat is akadályozva a boldogság útján. Életfeladataink, sorsfeladataink pont arra tanítanak meg minket, hogy tanuljuk meg és tegyünk azért, hogy fejlődjünk, hogy haladjunk előre azon az úgynevezett rögös úton amit magunknak teremtünk. De a cél mindenek felett akkor is a magasabb rezgésű érzések, a magasabb rezgésű és szintű érzések átélése, megélése.  A bölcs én, a megértő, a szerető, a jóindulatu, az ésszerű, a jelentőségteli, a derűs, az áldott, az egy, az áhitatos, a hálás, a teljes, a békés, az örmömködő, a szeretetteljes, a megdicsőült, a felébredett, a megvilágosult, a tiszta tudatu. Mind olyan belső tulajdonság, mind olyan magasság amit ha elér az ember és tartósan magáénak is tudhat akkor megélheti a legteljesebb, legboldogabb földi életet. De van azért a Jin és a Jang. A természet is mindig egyensúlyra törekszik. És épp ezért az energiák is. A jó és a rossz. Ahogy a mesékben is megjelenik. A kettősség, a dualitás. A fény és a sötétség. Mind, mind bennünk van, és ugyanakkor kint is vannak. De a sötétséget csak a fény tudja legyőzni. A rosszat csak a jó. És a negatív gondolatokat csak a pozitívak írhatják felül. A lustaságot csak az akarat győzheti le. És sorolhatnám tovább… de gondolom mindenki tudná folytatni a sort úgy is, hogy akár a saját életére néz. Amit magadért tehetsz a boldogság felé vezető úton az elég sokminden. Az értékeid belül vannak. És csak te magadtól függ, hogy mit erősítesz magadban. A rosszat vagy a jót. Az élethez és önmagadhoz való pozitív hozzáállás a legnagyobb adomány önmagad számára, hogy jól élhesd meg az életed! Szivárványosan szépséges napokat kívánok! Tímea Lélek- és Energiagyógyász Kénytelen vagyok ismét egy ilyen érzelmi alapon nyugvó írást közzé tenni. Mivel épp egy gyermek és annak tagjai hozták elő ezt, hogy írjak róla. Hiszen fontos lenne megérteni, hogy mennyire nehézzé és súlyossá teszi a mindennapi létet, az életet ez a sokszínűen meghatározható negatív érzelem. Mert ügye mennyi mindentől lehet félni? Mennyi minden által kapcsol be ez bennünk? Mennyi mindentől akarjuk megvédeni magunkat a félelmeink által? És kik, vagy mik azok akik/amik bekapcsolják a félelmeink piros nyomogombjait?  Viszont ha ezek a félelem által keltett energiák alaposan beragadnak az energiarendszerünkbe akkor hordozzuk őket folyamatosan. A mindennapok a félelmeink irányítása alatt telnek. És ez igen nehézzé teszik a létezést egy idő után, egy nagy teherként hat. Úrrá lenni bármilyen félelmen az egy elég nehéz feladat. Magamról is tudom. Hiszen gyermek és még felnőtt koromban is sokat hordoztam belőle. De azt is tudom, hogy nem lehetetlen megszabadulni tőlük. Persze szép sorjában. Hiszen egyszerre mind nem megy. A Szivárvány kezelés sokat tud benne segiteni. Én magamon is így tapasztaltam. Viszont a cselekvő, haladni, fejlődni akaró ember is kell hozzá azért. A félelmekkel való élet melyet hol külső, hol tudati tényezők alkotják egy igazán sötét világ. A benne megrekedő ember nehezen vagy egyáltalán nem látja a fényt. A kivezető út is lehet számára félelmetes és néha még megáljt parancsoló is.  A félelmek is szülhetnek fizikai szintű betegségeket, fájdalmakat. És általuk maga az ember is képes megbetegíteni önmagát, végső menekülési útnak azt találva.
A legáltalánosabb akár már iskolás korban, a hasfájás, hasgörcsök. Fejfájás, fejgörcsök. Herpeszek. Nyugatlan, rossz alvás, fogcsikorgatás éjszaka. A betegségektől való félelem is keményen harcra kényszeríti az elmét és a testet. Másoktól figyelmet kérlelve, és kapva... törődést igényelve. Félelmeink sokszor a saját démonaink is. Egy nap nem lenne szinte elég mire mindenféle és típusu érzést ezzel kapcsolatban fel akarnék sorolni, hiszen rengeteg minden kiválthatja kívülről érkezvén is és belülről táplálva is bennünk. Kezelni pedig nem mindig egyszerű. Meg kell tanulni felülkerekedni és akár kicserélni ezeket a negatív érzelmeket. Fontos sok esetben a bátorság, a leküzdeni akarás, a kíváncsiság, az önbizalom, bizalom és a HIT! Szivárványosan csodás napokat kívánva, Tímea Lélek- és Energiagyógyász  A címből elég gyorsan kiderül, hogy a gondból és a terhekből elég gyorsan készít az ember gondot, aggodalmat vagy lelki terhet magának. Az energiarendszert ezek a negatív energiák elég gyorsan szó szerint megterhelik. Tényleg képes mázsás súlyként nehezedni akárkire. Hatásuk a szívcsakrában is erőteljesen érezhető. Megjelenhetnek fizikai szinten a következő helyeken:
A fizikai szintű fájdalmak persze már elég jelzés értékűenk. És alapjába véve bárhol terhelhetik a testünket, de a fentiek a legjellemzőebbek.  Ha sokat agyalunk egy problémán és úgy érezzük, hogy nem leljük a legjobb megoldást akkor az hatással van a 3. szem, azaz a tisztán látásunk elhomályosítására.
Ilyenkor leginkább egy elengedő, elcsendesedett állapot az amikor váratlanul bevillanhat a megoldás. Amolyan aha élményként is. Ez az az állapot amikor már nem terheljük magunkat a gonddal hanem inkább nyitottak vagyunk a megoldás felé. Elengedni a gondot és a kudarctól való félelmet nem mindig olyan egyszerű. Az elengedés leginkább a kíváncsiság, a gyermeki kíváncsiság felébresztésével a legkönnyebb. Inkább pár kérdésre egy jó, mint ezernyi rossz válasz amit kreálhat az agy feleslegesen. A kreatív elme könnyebben rátalál a megoldásra. Csak tudni kell neki megengedi, hogy ezt lazán megtegye. Szivárványosan csodás napokat kívánva, Tímea Lélek- és Energiagyógyász  Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret. Most akkor mi van??? Ebbe bele lehet örülni nem? Ismered a szeretetet ahogy a másik ezt kifejezi feléd? Lehet, hogy igen és az a számodra a legmegfelelőbb. De lehet, hogy nem, és így folyton bizonytalan vagy afelől, hogy szeret e téged. És te tudod, hogy számára mi az ami azt jelenti, hogy szeretve van? Öt fajta szeretetnyelv létezik. Ezek közül az egyik ahogy te szeretsz kapni. A másik pedig ahogy te adod. Van, hogy úgy hiszed, hogy a másik ember nem képes kimutatni sehogy az irántad érzett érzelmeit. De csupán nem ismered fel, hogy melyik az amin keresztül ő ezt kinyilvánítja. Az 5 szeret nyelv a következő:
 Én szeretem a minőségi együtt töltött időt, az érintést és ahogy adok szintén ez. Tehát tisztában vagyok önmagammal.
Ha ajándékokkal halmozna el valaki akkor az az ő szeret nyelve. És ha én elfogadom akkor ő úgy érezheti, hogy ezzel kimutatta az érzelmeit. Viszont nekem nem ezek a fő szeretet nyelveim amin keresztül azt érzem, hogy szeretve vagyok. Akkor lehet, hogy nem is érzem jól magam így szeretve? Azért érdemes tudatosítani, hogy igenis szeretve vagyok. De az igény amire magam vágyom akkor hol van? Nos a szeretet nyelvei tanulhatóak. De ehhez viszont ki kell tudni mondani a másik felé, hogy minek örülnél. Ha ő ebben partner akkor figyelni fog rád, hogy mivel okozhat neked örömöt. És akkor a harmónia máris megvan. További információkat, útmutatást Gary Chapman a szeretetnyelvekről szóló könyveiben olvashatsz. Szivárványosan szép napokat kívánok Tímea Lélek- és Energiagyógyász  Van egy kedves régi ismerősöm, aki néha így köszön a telefonba. “Szia! Hogy vagyok?” Első ránézésre vicces is és érdekes is, igaz? Bevallom még én is mindig elmosolyodok rajta. Aztán csupán arra kiváncsi, hogy mit érzékelek vele kapcsolatban. És aztán jobb esetben csak nevetünk, mert szerencsére jól van. De ha mégis nyomja valami a lelkét akkor a hogy vagyok kérdés már érthetőbb. Egyfajta segítség kérés is az ő részéről. De ezt tőle így elfogadtam már. Aztán persze megkérdezi azt is, hogy én, hogy vagyok. ☺️  Mindenesetre az életem és a munkám jó része erről szól. És ez rendben is van.
Érdekes és hosszú út vezetett idáig. De nem bánom egy percét sem. Rengeteget tanultam az emberekről. A lelkek világáról. Az érzelmek sokaságából és azok bizonyos szintű kezeléséről. Az érzelmi és a gondolati energia ereje hatalmas. Bármerre is és bármeddig kiterjedő lehet. Elképzelni is nehéz ezeknek az energiáknak a valódi hatalmát mind magunk és mind mások felett nézve. A csikung tanított meg rá igazán, hogy micsoda hihetetlen dolgokra képes az emberi elme. A képzelet milyen erős energiát tud létrehozni belül is és kívül is. Addig amíg nem próbálja ki akár ezt a módszert rá az ember, talán tisztába sem lehet a valódi következményeivel. Egy gondolat hatása az energiarendszerre nagyon gyors. Egy pillanat a létrejötte, és egy pillanat alatt meg is jelenik magában az emberben. Mind a negatív, mind a pozitív hatása. És ez miatt nagyon fontos, hogy milyen gondolatokkal töltjük a mindennapjainkat. Szivárványosan csodás szép napokat kívánok! Tímea Lélek- és Energiagyógyász  Fáradt voltam, és még időben is sikerült is lefeküdnöm. Aztán valami történt úgy éjjel 2 óra körül. Megébredtem, furcsa érzéseim támadtak. Tegnap kétfajta kezelést is végeztem. Az egyik egy Metamorf-Szivárvány volt, a másik pedig egy Reflaxációs talpmasszázs. És egy valami ötlött fel bennem. Ezek az emberek akik kezelésekre jöttek, némileg tisztában voltak a kezelésekkel kapcsolatos információkkal, vagyis ami a honlapomon olvashattak. De akár más weblapján is hasonlóan szerepelhetnek, mint alap tájékoztatás. Viszont ezek az emberek akik tegnap (és az elmúlt években oly sokan) hozzám jöttek nem csak a kezelésre és az azzal átélhető élményre, vagy az utána való dolgok megtapasztalása miatt jöttek. Vagyis konkrétan nem is tudhatták, hogy mi fog történni és hogyan is zajlik majd a velem való találkozás. Egyszerűen kiváncsiak voltak, hogy, mi a lélekgyógyászat, vagy mert már hallottak ezt azt rólam, ezért kérdés volt, hogy mit érzékelek, mit látok velük kapcsolatban. Lelki és egészségügyi szempontból is. És ez bizony hozzá tartozik a találkozások legtöbbségéhez. Az éjjeli fentlétemet erre használtam ki, hogy ezt az úgynevezett hiányosságomat pótloljam. Mert rájöttem, hogy sokan nem lehetnek tisztába vele, hogy mire is számítsanak egy velem való találkozás alkalmával. Így ennek az ihletnek adtam fizikai értelemben is formát. Vagyis leírtam a Szivárványhoz, a Metamorfhoz is, és a Reflaxációhoz is, hogy hogy is zajlik, mi az amit a kezelésen felül nyújtok. Mi az amit kaphat az aki hozzám fordul.  És még valamit kénytelen voltam eldönteni. Amit a régi vendégeim akik masszázsra jelentkeztek azok szinte automatikusan megkaptak, és úgy is vélik, hogy az természetesen jár nekik. Hogy a masszázs közben (Amikor is sajnos nem tudnak úgy ellazulni, mert teli a fejük kérdésekkel), tulajdonképpen kihasználják azt, hogy elmesélik a történeteiket, és lelkileg is megkönnyebbülnek, valamint a kérdéseikre válaszokat kaphatnak általam. Viszont akkor én extra munkát végzek. Azon kívül, hogy masszírozok, egy másik munkát is végzek. Érzékelek, csatornázok, kérdésekre igyekszek választ adni. Ami sokkal több energiát is igényel.
Most ennek sajnos véget kell vetnem, és ketté választani a lelki-, segítségadást, gyógyítást és a fizikai masszázsokat. Bár jószívvel tettem eddig és senkitől nem kértem érte pluszt. És ezután is jószívvel teszem, csak annak a plusz energiának az árát bízom benne hogy ők is jószívvel megfizetik. A masszázs lehetőség szerint sokkal kellemesebb és hatásosabb ha a vendég el tud csendesülni, és el tudja lazítani valóban a testét, az izmait, és tud is önmagára figyelni közben, és az sem baj ha belealszik. Részben ez a dolog is motivált ebben a döntésemben. Szeretném minden szempontból a legjobbat nyújtani. Ha masszírozok akkor abból a szempontból. Ha médiumi munkát végzek akkor abból a szempontból. Mosolygósan szép napokat! Tímea Lélek- és Energiagyógyász  Érezted már úgy, hogy a legjobb lenne ha semmit nem kellene csinálnod? Hogy már annyi mindent megtettél de még messze a cél, nagyon is távolinak érzed? És csak nyomod, nyomod, csinálod és még nem látszik a vége… Pedig valamikor épp te magad tűzted ki a célt, hogy küzdesz, ha fene fenét eszik is, és megcsinálod, mert el akarod érni amit szeretnél. Aztán telnek a napok, a hetek, lassan a hónapok is… és még úgy érzed, hogy szinte sehol sem vagy. Levegő kellene, mégtöbb erő és energia a továbbhaladáshoz. Akár el is gondolkozol, hogy érdemes még tovább küzdeni? Felteheted a kérdést, hogy valóban eljutok e odáig? És még ki tudja mi minden nem kavarog benned. Kicsit mintha elvesztetted volna a hitded, az önbizalmad is. Borús a kép egy pillanatra, nem hiszed, hogy az amit csinálsz abból valóban lesz is valami. Aztán mire mindent átgondolsz szép lassan, csak rájössz, hogy nem adhatod fel. Semmiképpen sem. Hiszen a cél nem változott. Talán már sokkal közelebb is vagy hozzá, mint hinnéd. Hiszen eddig olyan klasszul ment. Igen! Szedd össze magad, menni fog! Higgyél benne, csak bízz magadban, hogy képes vagy rá! Tovább! Tovább! Tovább! Most ne azt nézd, hogy mennyire fáradt vagy, most ne azt nézd, hogy még mennyi lehet az útból a célig. Majd szépen kopik, telik az idő és beérik a gyümölcs. A fa sem egy nap alatt hoz termést.  Úgyhogy csak gyerünk. Igen, bíztasd Önmagad. Hiszen most nem teszi meg helyetted más. Csak magadra számíthatsz. Te vagy az aki egy pillanattal akár lerombolja, vagy felépíti a saját önbizalmát. Úgyhogy most fel a fejjel! A cél ott van, ott ahova kitűzted. És hidd el, hogy megvár. De Neked kell elmenned odáig, és neked kell megtenni a lépéseket. Sorban, egyiket a másik után. És neked kell elhinned, hogy el is jutsz odáig. Lehet, hogy áll melletted valaki aki segít. De az is lehet, hogy totálisan egyedül vagy a feladatoddal.
Egy dologba lehetséges még kapaszkodnod. Bár úgy érzed baromi nagy a feladat. De most állj meg. És nézd meg, hogy már mennyi mindenre képes voltál, elérted, megcsináltad. Igen TE! TE bizony! És most is itt állsz Te, aki be fogja bizonyítani Önmagának, hogy képes ezt a feladatot is véghez vinni, és eléri a célját. Hát ennyi, elhiszed és kész! Ne hezitálj! Csak tedd amit eddig. Napról napra egy újabb téglát építs csak a házhoz. Az alap már megvan. Erős, és stabil. És ma is egy tégla hozzá, meg holnap is. És most nem az számít, hogy mennyi idő mire felépül az a ház. Csak lásd a házat minden nap, hogy már készen van. És gyönyörű, mert te magad építetted fel. A célt elérni sok munka és kitartás. De hidd el, hogy megéri. Megéri minden áldott nap tenni érte valamit. Bárhogy is látod a célodat. Bármi is lehet az. Te leszel a megalkotója, a megteremtője, az Anyja és az Atyja is egyben. Csak minden nap lásd a képet róla amiért érdemes tenned! Mosolygósan csodás napokat kívánok! Tímea Lélek- és Energiagyógyász |
Arhívum
December 2024
Cimkék
All
|
RSS Feed
