Esettanulmány:

​Bár már az első beragadt helyzet (értsd olyannak, hogy csak toporog az ember valamiben és nem halad előre a vágyait illetően) is elég idegesítő (tegyük fel, hogy most egy anyagi és munka szempontot vizsgálnunk), és az önostorozás folyamatában van az illető. Elrejtegeti mindenki elől, mert nem büszke rá, viszont lelke mélyén szorong és nagyon kellemetlenül érzi magát, szégyelli és megrázkódtatásként éli meg.

Ezen bennragadt érzések feloldása után a helyzet megoldódik. Hatalmas fellendülés következik, majd ismét egy leszálló ág, amit kliensünk újfent nem ért, és nehezen birkózik meg újra a helyzettel, de már sokkal könnyedébben viseli, és nem rázza meg úgy a hasonló élethelyzet, csak várja a csodát... Ami valami miatt várat magára. Mert elhiszi, hogy képes újra kijönni a szorult helyzetéből, de mégis valahol érzi, hogy ez nem fog egyedül menni. Valami nem stimmel, és persze nem érti, hogy miért van ugyanabba a helyzetben.

Így aztán újra rá kell nézni, hogy mi történt, és miért is teremtett újra magának pénz és munkanélküliséget. Alapvetően tehát a helyzet újra ugyanaz, mint az első Easy Life Method oldás előtt volt. Benne van, hogy a régi munkájával már nem akar foglalkozni, új dolgokra vágyik. Viszont most máshogy éli meg, mert nyugodtabb, békésebb, és elfogadóbb ezen helyet iránt. Viszont alapban pedig elutasítja és szintén rosszul érzi magát benne.
Az oldás során mindez kiderül és felszínre jön. Tehát teljesen kitisztul a kép számára is, hogy miért is teremtette újra a bő fél évvel ezelőtti állapotát.
Kiderül, hogy mennyire kényelmes és nyugodt volt az a helyzet. Nem kellett sokat teljesítenie, de ezzel együtt sajnos a pénze viszont kevesebb is lett, ez viszont egy frusztráltságot is létre hozott. És milyen érdekes, hogy ezzel együtt mégis tökéletesnek érezte a helyzetet, mert már megtanult "tökéletesen" együtt is élni vele. Elfogadóvá is vált az újra létrehozott helyzettel, mert ez volt a könnyebb út. De lelke mélyén tudta, hogy nehézséget állított fel újra magának, és újra falakat húzott a valódi nyugalma és biztonsága elé.

Így aztán az oldások ismét felszabadulttá tették, és tisztán látta a helyzetet ezzel kapcsolatban. Bízva abban, hogy újra már nem teremti meg ezt önmaga számára. És a valódi célja felé is elindul teljes erővel. Mert bizony ez az elmúlt helyzet elvette az erejét az új felé, és leblokkolta annak az előrehaladását.

Ebből az a tanulság, hogy a régi bennragadt érzések feloldása után is képes az ember újra létrehozni ugyanazt az élethelyzetet, de már más okból. A tudatalatti újabb programot kezdett el futtatni, hogy úgy érezze, hogy az élet nyugodt, és nem kell semmiféle plusz megerőltetés, hogy egy alap szinten eléldegéljen, és ez még biztonságos is, mert nincs benne semmi kihívás. Pusztán egy olyan komfort zóna amit jobb ha nem hagy el, mert akkor vége a látszólagos nyugalomnak.

De belátta kliensünk, hogy nem erre a pénz és munka nélküli nyugalomra vágyik igazán. Az igazi nyugalom az lesz ha lesz elég munkája és jövedelme amit hónapról hónapra megteremt magának, korlátozások nélkül.

Feltettem a kérdést neki, hogy ha bárhogy is lehetne akkor hogyan szeretne dolgozni és beosztani az idejét, és mennyi pénzt szeretne ezzel keresni?
És akkor kezdte összeállítani azt amit eddig nem mert. Mert úgymond a sorsra bízta a vállalkozásában azt, hogy kiknek is mikor szolgáltat, átadva ezzel az irányítást és a teremtését is.

Ugye mekkora különbség az első és a második helyzet között amit szintén ő hozott létre? Más más okkal és indokkal a tudatalattijában. A gondolkodásán nem változtatva. Ragaszkodása az új életéhez, létrehozta mégis a régit. Az új életében már nem akart a régi dolgokkal foglalkozni. Ezzel viszont egy energia falat húzott maga elé, meggátolva a normális átmenetet a régiből az újba. Mondhatjuk, hogy két szék közé esett. De ezt is feloldva már megkönnyebbült, és megengedte magának, hogy ez az átmenet még eltartson egy ideig, amíg szükséges, és ameddig el nem terjed az az új dolog amivel foglalkozni kezdett. Nem kizárva a régit, amit a tudatalattija még úgy azonosított, hogy abból képes megélni... És még nem érezte biztosnak az újat. Így hozva létre a falat maga körül, és zárta le az előre haladás lehetőségét.

Milyen csodálatos amikor a tisztán látás elérkezik, és a helyzet megoldódik, a bennragadt érzések kioldódnak. A feladat csupán figyelni a gondolkodásra, és nem beragasztani újabb érzéseket. Vagy ha netán még nem tanult belőle eleget az ember akkor bizony a lecke még nincs elvégezve. :) De természetesen nem ez a cél.
Pont az ilyen feltárások és oldások teszik könnyebbé az ember életét, és adnak új energiát és erőt a továbbhaladáshoz. Ez az igazi szabadság. Amikor választhatod a jobbat.

Kocsis Tímea

Hogy mi ez? A stressz, a feszültség, a belső düh, félelmek. Már megint sajnos. A robbanás határig képes támadni, vagy akár ki is váltja. Szorongások, amiket nem könnyű elengedni vagy megválni tőlük.

Belső félelmek, melyek lenyomnak a víz alá, és fuldoklásra kényszerítenek. De meddig??? Meddig képes elmenni a kór az emberben?
​
Ameddig az ember hagyja. Ameddig a támadó az erősebb, és ameddig a megtámadott azt hiszi, hogy gyenge, és inkább fejet hajt ahelyett, hogy felemelné és szembeszállna.

​De kivel is? Hogy hívják azt a neve-nincs ellenséget? Akinek nem látszik az arca, nem látszik a semmi sem belőle, csak érezhetően nyomást tud gyakorolni az emberre. Aki akár bele is roskadhat.

Hogy hogyan is nevezhetnénk a támadót? Pisti, Márti, Béla, Janka? Igen, valami ilyesmi nevei vannak. Pont úgy ahogy téged hívnak.
Mert minden belülről fakad. Te engedsz neki teret, időt és energiát. Ha hagyod… Ha fogod a kezét és kapaszkodsz belé.

De csak addig amíg te el nem döntöd, hogy véget vetsz neki. Mert képes vagy felismerni, hogy ott van benned. De addig is amíg ott van, hagyd egy kicsit, had dolgozzon… Te meg add ki a mérged, éld meg az érzelmeidet. Sírj bátran. Ne tartsd vissza magadban.

És aztán ahogy felül kerekedtél ÖNMAGADON, kezdj el újra élni. Terveket szőni, álmokat alkotni és TENNI. Újra és újra csak ÖNMAGADÉRT.

Szivárványosan szép napokat!

Tímea

Lélek- és Energiagyógyász

A címet ma kölcsön vettem Yoda Mestertől. Pusztán azért mert most az Ő mondata szemlélteti a legjobban azt amiről írni szeretnék.
Yoda Mester a létező egyik legnagyobb titkot fedi fel ebben az egy mondatában azzal kapcsolatban, hogy mi mindent tehetünk a saját életünkben azért, hogy előrébb haladjunk benne. Megjártam ezt az utat magam is. És sok sok ember aki már megfordult nálam, tökéletesen szemléltette valamilyen módon, hogy micsoda hatalma van a tevésnek, vagyis a cselekvésnek, akkor ha valaki igazán változtatni akar az életén.
​
Néha eljön az idő amikor bizony cselekedni kell. A helyzet megkívánná. De ehelyett sokan egyfajta biztonságra törekedve inkább komprommisszumot kötve a szenvedéssel benne maradnak egy olyan helyzetben amiben igazából nem is érzik jól magukat. Eckhart Tolle volt az aki rávilágított számomra, hogy a szenvedés állapotától hogyan is lehet megválni. Erre Ő három módot nevez meg.

1. Lépj ki az adott helyzetből,
2. Változtass rajta,
3. Fogadd el.

Bármelyiket is tudja az ember választani ahhoz, hogy valami történjék, és az pozitív irányba tudja fordítani az életét, ahhoz viszont cselekednie kell. Legfőképp elöszőr is a gondolataiban. Ugyanis az az első ami megszületik az elmében. Az elme az ami cselekvésre tudja ösztönözni a testet, az embert magát.
Van, hogy megfelelően elő is kell készülni a cselekvés bármely szintjére. Át kell gondolni (GONDolni?). De a legfontosabb az, hogy az akinek tennie kell, azt amit tesz azt elsősorban önmagáért tegye. Hiszen ő az első a saját életében. Az egyén lelki békéje mindennél a legfontosabb.

Ha TE jól érzed magad, akkor azt a környezeted kellemes, pozitív energiával kap meg téged, és az energiát ami benned, és körülötted van. Ha gyermekeid vannak akkor azt ők is fantasztikus mód megérzik.

És szeretnék mégegy általam mélyen tisztelt mestert említeni és az ő mondatait idézni a megértés kedvéért.
Ő az indiai Sai Baba. Aki azt mondta, hogy “Minden visszahatás, visszhang és visszatükrőződés. Ahogy bent, úgy kint. Ahogy én bánok magammal úgy bánik velem a külvilág.”

Azért sajnos vannak olyan esetek is amikor úgymond az ember nem mer kockáztatni a biztonsága érdekében. A félelmei oly mértékben megbénítják, hogy bármit is választ az akkor sem fogja örömmel eltölteni a gondolataiban. Eleve fél cselekedni, bármerre is lépni. Viszont a helyzetet sem tudja elfogadni amiben éppen van. Ez úgy tűnhet, hogy sakk-matt önmagának. Igen az. Kiütéssel győzött a félelem. A kockázat csúnya kétélű fegyver az agy számára aki csakis a biztonságra törekszik, és védi a testet. Zakatol a fejben, hogy nincs megoldás… vagy nem tehetem meg magammal, a másikkal… mert ez és ez a rossz történik, amit talán senki nem bocsájt meg. Vajon mi ilyen helyzetben a jó tanács? Van, hogy nincs is jó tanács. Az aggodalom, a félelem, a tehetetlenség érzése úgy is bezár. Nincs energia bármit is tenni, bármin is változtatni. Viszont a lélek szenved, hiába tudja szellemi szinten, hogy mi lenne a legjobb megoldás számára. Kész… bénaságra ítéli önmagát. Tettek helyett.

Viszont ha le tudod küzdeni a félelmet, a saját GONDolataidat és a legrosszabbra is felkészülsz, de ha lehet akkor inkább pozitívan állj a dologhoz. Olyan pozitívan amennyire csak lehet. És fuss neki, és csináld, és változtass… magadon… a gondolataidon, a tetteiden. Képes rá mindenki. Még ha nehéznek is tűnik a feladat néha.
Csak azok nem képesek rá akik nem tudnak hinni. Vagy hisznek, de csak rosszat, negatívat, sőtét jövőt festve ez által. Erős falak ezek, de csak az képes lerombolni aki építette.

Ne a GONDolatok kössenek le, ne a gond, az elme vezéreljen. Ne az agyalás vigyen a mélybe. Az energia kifelé száll, elfáradsz, és legkevésbé sem marad erőd bármit is csinálni. Viszont ha pár kérdést felteszel azzal kapcsolatban, hogy mi az amit magadért tehetsz? Nem a gond-fókusz elvét követed hanem magadra fókuszálsz. Nézőpontot váltva, kérdésekkel lehet jó megoldásokat találni. Légy kíváncsi magadra, a világra a megoldásokra. Irányítsd MAGADRA a figyelmedet. A nap 24 órájában magaddal vagy a legtöbbet, az életedet leginkább magaddal éled le. Tedd magad fontossá magad számára. 

A depresszíó tátongó mély kútja beszippanthat ha hagyod. Ha kell persze éld meg a mélységeket, hogy aztán a magasságba emelhesd magad. Vedd át az irányítást a gondolataid felett. Légy cselekvő, kiváncsi a jóra a megoldásra. Vezesd most magad ebbe az irányba ha szükséges.

​Mosolygósan csodás napokat kívánok Mindenkinek!

Tímea

​Lélek- és Energiagyógyász