Félelmek... Ki, Mi irányít?

A történeteket amiket mostanában végighallgattam, végignéztem, érzékeltem, azok adták ennek a mai napi blogbejegyzésnek a címét. Egyáltalán nem vidám dolgok, de a happy and lehetősége ott van mindegyikben. De ki győz le kit?

A történetek főszereplői hölgyek. Amiket megosztottak velem teljesen személyesek, itt álnéven(betűként) szerepelnek. Történeteik megmutatják, hogy mire képesek a félelmek, mennyire "gonosz" módon nem élhetik az életeiket úgy ahogyan arra a lelkük mélyén vágynának. Milyenek azok a félemek amik megfolytják, visszahúzzák őket, és nem hagyják szárnyalni a bennük lévő nőt, lelket. 

---

CS egy gondos családanya, aki már több, mint 20 éve él a férjével. A kapcsolatuk már jópár éve a menthetetlen kategóriát súrolja.  Elválni még nem mert. Rettentő sok félelem tartja vissza. Azt mondja, hogy a férje nem engedi el, nem tudnak megegyezni. Ragaszkodhat ugyan ehhez a nézőponthoz. De kinek kell kit elengednie? Muszáj e harcolni?
Már nem kezeli a férje semmilyen szinten nőként a kapcsolatban. Tehát ez a rész is már nagyon komolyan sérült.
És akkor a további félelmek az anyagiak. Közös lakás. Nincs annyi kereset, hogy egymaga fenntartson egyedül egy albérletet. Így sakk-mattot adott magának.

R-nek is vannak gyermekei. Elvált. De az Ex a dühét rajta még mindig ugyanúgy tombolja. A gyerekek szinte két tűz között. Apuka egy "parancsnok", R viszont tűr, mert nem akar konfliktust, fél a bántástól, akár fizikai szinten is. R-nek van egy vissza-visszatérő kapcsolata. Amibe már többször is bebizonyosodott, hogy nem érzi jól magát. Azt mondja majd szép lassan(!?) kilép belőle. Új szakmákat tanul, képzi magát, de még a régiben gondolkodik. A nőiességét jól eltemette, nagyon mélyre, arca sápadt, fénytelen, fáradt. Nem meri megmutatni magát, nem meri igazán önmagát adni.

H is családanya. Elvált. Remekül igazgatja az életét. Saját lakás, saját vállalkozás.
​A válás után volt egy nagy szerelem az életében. De a férfi épp válófélben volt nem állt készen rá, félelmei voltak, így elengedték egymást.  Viszont H egy új kapcsolattól, egy új csalódástól fél most. Pedig nagyon vágyik rá.

Az talán mindenki számára látható a történetekből, hogy a hölgyek nem boldogok. Bizonyos szinten feszültséget teremtettek önmagukba a félelmeik által. A félelmek megakasztották őket. Toporognak egyhelyben, pedig belül mélyen tudják, hogy lépni kellene, változni és változtatni. De mi lenne a helyes irány, a helyes döntés?
Higgyék el, hogy igazából szinte mindegyik kimondta, hogy mit kellene tennie. Mert tisztában voltak vele. Bár volt akinek kellett egy kis segítség a felismeréshez. De a sugárzó tekintet megnyugtató volt utána.
A hit, az önbizalom nélküliség mindhárom esetben komoly visszahúzó energia. És a negatív jövőkép is, vagy annak hiánya.
Kissé szomorúak a történetek, de a boldogságért menni kell, az nem biztos, hogy ott kopogtat az ajtón, néha igenis komolyan tenni kell érte. Azokat a fránya félelmeket felismerve, és felülkerekedve, legyőzve őket. Bízva a jobb jövőben és önmagában az emberben. És tanulni a hibákból.

Persze akadnak olyan dolgok, amikor a szenvedést át kell élni, és azáltal fejlődni a későbbiekben. De aki  képes azt felismerni, abból kilépni, változtatni vagy elfogadni az adott helyzetet, csak az képes túllépni a szenvedésein, a félelmein.
Szóval ki győz le kit?

Mosolygós, csodákkal teli napokat Mindenkinek!

Tímea
​
Lélek- és Energiagyógyász.

RSS Feed